17.Fejezet : Évadzáró

Taehyung:
Találka az apóssal, remek. Ahj, nem mondom azt, hogy nem vagyok befosva, hool lennék, csak totálisan. De a barátnőmért mindent, nem de?! Az a gáz, hogy mikor a csapattagok szüleivel kellett találkozni én akkor is féltem, hogy talán elfogadnak-e. Viszont ezen már kár rágódnom, hogy talán jobb lett volna elbújni, mint elindulni, mert már itt ülünk a kocsiban Aria kezét szorongatva. Taehyung esküszöm olyan vagy, mint egy lány. Túl kínos számomra ez a csönd, de ha megpróbálkoznék megszólalni tuti valami hülyeséget mondanék amivel már el is ásnám magam  "apuka" előtt.
- Apa, hova is megyünk pontosan? - ah köszönöm Istenem.
- Csak reggelizni kislányom.- az a mély hang. Hát én meghalok. Legalább pelenkát hozhattam volna.
- Poénos vagy mondhatom. - ne csak ne flegmázz kérlek.- De komolyan, miért is kellett ilyen hirtelen látnod engem és Taehyungot ?
- Baj, ha látni akarlak? - tekint hátra a visszapillantóból. Ijesztő.
- Nekem aztán nem, csak nem hiányoztál. Pont jó volt eddig, elhiheted.- hoppá hoppá, ennyire szereti az apját?
- Oh kicsim én is szeretlek. Tudod, hogy te vagy apuci tündérbogara.- jaaaa apuci pici lánya túl hamar távozott a fészekből?
- Az hát, pontosan.- nevet fel gúnyosan. Kezére szorítok, hátha jobb lesz a kedve, de csak egy erőltetett mosolyt kapok.

*Kávézó*

- Na fiatalok rendeljünk aztán meséljetek.- az a mosoly, tipikus fő gonosz, de tényleg.
- Én előtte elmennék a mosdóba, ha nem baj.- ne Aria, ne tedd ezt velem. - Ja és kérlek ne nyírd ki.
- Szoktam én olyat szívem?- és Aria ezzel el is tűnt. Megfogok halni érzem.
- Most van egy kis időd, hogy szépen elmond nekem, hogy mit akarsz a lányomtól, mert ilyen puha pöcsű gyereket szántam neki. Szóval hallgatlak.- hirtelen vált komorra és ridegre.
- A nevem Kim Taehyung, nem vagyok egy építészmérnök csak egy Idol, de a legjobbak közé tartozom a csapatommal együtt. Ariat....
- Idol? Egy Star? Mint Hanbin fiam?
- Igen,csak más kiadóhoz tartozunk Hanbinnal. Visszatérve Ariaval már régóta tartottam a kapcsolatot, és hát végül összejöttünk, de még mielőtt azt hinné,hogy csak kihasználom a lánya szépségét, még most szólok, hogy nem így van. Én szeretem a lányát!
- Most tisztázzunk valamit fiam! Velem ne emeld fel a hangod, mert még nem ismersz ki vagyok én hozzád képest. A lányomat meg merészeld megrontani vagy hozzáérni úgy, hogy a karrierednek annyi. Ariahoz már rég kiválasztottam a megfelelő fiút csak hagyom had szórakozzon.
- Uram, szerintem a lányának kellene ezt eldöntenie és nem magának. Aria hozzám tartozik, és nem engedem át senkinek sem! S, ha most megbocsájt ezt a beszélgetést én itt le is zárnám.- mi tart neki ennyi ideig? Szeretnék eltűnni innen, de csak vele vagyok hajlandó távozni. Az apósom meg egy tapló. Ez még az ókorban él, vagy mi? Így előre látva a kapcsolatunkat nem lesz addig fényes míg nem bizonyítottam neki. De, ha csak ennyi a vágya legyen.

16. Fejezet : Apa

Blair:

Mikor már azt hinné az ember, hogy végre itt van az ideje a dolgoknak és helyette még is az ellenkezője történik. Mindent az a fránya telefon zavart meg mikor csörögni kezdett, de mikor már úgy voltam vele, hogy kikapcsolom akkor megláttam apám számát a kijelzőn. Az ütő is megállt bennem hirtelen. Tudtam, ha ő hív, akkor annak nyomós oka van.
- Hallo.
- Szervusz, kicsikém én vagyok az apu. - nagyon fura, így sosem köszönt még. Lehet megváltozott volna?
- Szia, apa, miért hívtál? - hangom ridegen hangzik, de így is majdnem elnevetem, magam mikor meglátom Taehyung arcát, amikor meghallja, hogy apám az.
- Milyen kedves vagy édesapádhoz. Csupán csak azért hívtalak, mert Szöulba vagyok és gondoltam, hogy találkozhatnánk. Hiányzol ám az ősödnek.- ja persze, persze. Különös eddig mindig csak azért hívott, ha szülinapom volt, de legtöbbször SMS-t írt, mert "túl elfoglalt" volt és hát így történt az, hogy Hanbin nevelt, egészen addig, míg be nem jött neki is az élet a zenei iparban. De, hogy most látni is akar az nagyon is gyanús nekem, mert apám se egy angyal, édesanyám is pontosan ezért vált el tőle. Hisz aki ismeri, apám az tudja, hogy ő Amerika legnagyobb drogériának a feje és hát kinek van kedve úgy élni, hogy az apja testőrei mindenhová kísérik, mert bármikor megölhetnek. Aztán jött az, hogy anyám segített eljutnom oda ahol most is vagyok. Igaz őt se láttam már jó pár éve, de amikor időm tartja, beszélek vele.
- Különös, de legyen úgy is van mit elmesélnem neked. Amúgy hol is akarsz találkozni pontosan?
- Tudod, nekem mindenhová elér a kezem és gondoltam küldenék érted egy kocsit és itt a Szöulban lévő házamban találkozhatnánk.- apámnak van háza itt? Sosem mondta.- De még most szeretném megtudni, hogy egyedül vagy társasággal jössz?
- Egyetlen egy embert viszem magammal, ha nem probléma számodra.
- Nekem jó, ha neked is jó. Mondj egy címet és azonnal indul érted.... khm vagyis értetek a kocsi. - persze nem a rendes címet mondtam, mert nem akartam senkit se bajba keverni, így a közeli kisbolt címét adtam meg, aztán persze köszönés nélkül bontotta is a vonalat. Ez idő közben Tae szinte hulla fehér lett, ami egy kicsit megijesztett, így csak oda bújtam hozzá.
- Ugye nem akarsz kinyírni?- hirtelen jött kérdésén csak nevetni tudtam.
- Mire célzol ezzel?
- Ugye apád hívott és mondtad, hogy a találkátokra még viszel egy embert. Ugye nem én vagyok az... - ennyire félne apámtól? Pedig még nem is ismeri.....
- Ha azt mondom igen, akkor sikítva elszaladsz? – na, jó lehet, gonosz vagyok vele, de tudatni akarom apával, hogy nincs rá szükségem és megvagyok nélküle.
 - Nem szaladok el, csak akkor hozhatsz egy egész pelenkacsomagot. - annyira édes, hogy így fél.
- Jól van, jól van, de ideje lenne készülődnünk, mert apám szereti a gyorsaságot, úgyhogy, szerintem van húsz percünk elkészülni...

15. Fejezet : Most... +16

Tae :
Na jó amire számítottam az az, hogy max párna csatázunk ami szép is lett volna hisz akkor a lakás olyan lenne mint egy csata tér. De ehelyett inkább átment a dolog a vadabb verzióba.

Blair:
Utálom mikor bambinak neveznek, mivel csak akkor hívtak/hívnak így mikor "cukinak" találnak az emberek, és aki már jól ismer az tudja ,hogy már 13korom óta gyűlölöm ha így neveznek. Persze azelőtt mint minden normális kislány imádtam ha becézgettek, de mikor apámnak beindult a cég és Hanbin gondoskodott rólam hát abban az időszakban igen csak átvettem pár fiús szokást amit én nem bántam hisz 13-14 évesen ki foglakozik a szülei véleményével ha olyan lázadó mint amilyen én voltam. Na de vissza térve a lényegéhez, így hát mint más se, Tae se úszta meg egy kis vér szívás  nélkül. Akkor hibázott nagyot mikor el mondta nekem a gyenge pontjait, de gondolom még akkor nem gondolta hogy majd vissza fogok élni velük. Füléhez hajolva kezdtem neki suttogni, közben combját simogattam ami elsőre tetszett is neki.
- Ne merd még egyszer azt mondani hogy "bambi" értve?
- Mert mi lesz ha igen Bambi? - látom még nem tudja kivel is van dolga igazából. - Büntess, ha úgy tartja kedved, nem ellenkezem ellene. -mi ez a perverz mosoly? De lehet meg hasznot is húzhatok belőle.
- Büntetést akarsz ,hm? -mondom kacéran mire csak nagyobb mosoly húzódik arcára.
- Igen, büntess meg . - ha büntetést akar akkor legyen büntetés a javából, fentebb siklott a kezem egészen az övéig, mire ijedten nézett de csak egy biztató mosollyal folytattam tovább a kis játékomat. Amilyen lassan csak lehet, kapcsoltam ki övét, azzal kigombolva nadrágját és húztam le sliccét. Tovább haladva pólója alá vezettem kezem. Mire csak egy mély sóhaj hagyta el ajkait. Ajj Blair te sem vagy normális, hátulról ölelve a barátom kényeztetem ráadásul a konyhában, csak Jin meg ne tudja.  De ahogy így elmélkedem, észre se vettem hogy a kis oroszlánomon nincs felső, amivel nem is lenne gond ha nem egy egyszerű mozdulattal rakna a konyha pultra , most hogy így szembe vagyok vele egy kicsit zavarba ejt hogy félmeztelen. Hát ha egész nap nézhetném őt így ,lehet nem állnék neki ellen.
- Na mi baj kis hölgy, de csak nem zavarba jött? -suttogja rekedtes mély hangon amire csak alsó ajkamba harapok ..... Na de ácsiii már, nem veszíthetem el vele a fejem, hisz csak játszani akartam az idegeivel egy kicsit...

Tae:
Nyakát célpontba véve, amire csak először csak csókokat hintek néhol megszivva hagyok foltokat, amik nem is kicsik. Közben én sem hagyom ki hogy ne tevénykedjek egy kicsit. Ahogy lábait kicsi terpeszbe nyitom derekánál fogva azonnal közelebb húzom, szerencsétlen ötlet volt az ő részéről egybe részes ruhában lennie, de persze nekem ez csak jó. Kapva az alkalmon csúsztatom fel kezem a ruha alá egyenes úton a bugyijához, végig simítva féltett kincsén sóhajt egyet ami igen csak tetszésemre van. Hirtelen kapaszkodik meg vállaimban, mikor fehérneműje szélébe akasztom ujjaim, ezzel húzva le róla azt. Mind a kettőnket elkapta hév ami ellen eszünk ágában sem volt ellenkezni. Elválva nyakától mélyen ködös szemeibe nézek, amik vággyal vannak tele. Gondolkodás nélkül kapom az ölembe, indulok vele a szobánk felé . A nadrágom majdnem leesett rólam, de amint be értem vele szobánkba óvatosan elfektettem az ágyon szerelmem és gyors mozdulattal vettem le az útban lévő ruhadarabot. Fölé tornyosulva kapok ajkai után,  amit ő nem utasít vissza. Lábai közé furakodva emelem meg derekánál fogva, sarkaimra ülve húzom ölembe, de egy percre se válok el ajkaitól. Így már könnyebben férek ruhájának cibzárjához, amit nemes egyszerűséggel húzok le , le segítve róla ruháját. Melltartóját ,amit mit ad isten pánt nélküli, gyorsan kapcsolok ki, majd a szoba valamelyik részébe dobva. Vissza fektetve őt az előbbi pozícióba, de most el válnak ajkaink és csak egymás szemébe nézünk, és csak most esik le mit is művelek.
- Blair én úgy saj...
- Css. Tae, én most szeretném. -szemeim háromszorosára nőnek, jól hallottam amit mondott? De lehet csak a vágy beszél belőle.
- Blair csak a vágy beszél belőled én nem szeretném ha holnapra ezt megbánnád.
- Tae! Nem beszél belőlem semmi, én tényleg most szeretném, és miért bánnám meg ,ha egy olyan emberrel történhet meg akit szeretek? -néz rám mosolyogva, ami megnyugtat.
- Biztos vagy tényleg? -kérdezem meg utoljára, de mire szóra nyitná száját egy kinti hang válaszol helyette.
- Tae, meg szép hogy akarja, de aztán döngesd meg jól ~ .
- Na jó, Jimin szerintem neked elég volt mára rendben? Menjünk vissza a szobámba. Bocsi skacot.
- De Kookie, meg csak most jön a javaaa -azzal Kookie elvonszolta Jimint az ajtónkból, a kis perverz még meglesné, az első alkalmam nővel ,csak kapjam a kezeim közé. De Blair csak kuncogott. Mire csak ajkai után kaptam...

14. Fejezet : Na most taka... -.-"

Hanbin :
A kicsi hercegnőmet figyelem ahogy alszik, olyan édes teljesen ugyan olyan mint amilyen kicsinek volt, csak annyi különbséggel , hogy érettebb lett. Ahogy aranyos arcát cirógatom, úgy kezd el jobban mocorogni és egyre csak bújik hozzám, tudom hogy már fel van a kis sunyi ,de azért élvezi a kis kényeztetést.
-  Oppa.
- Csak nem felkelt kegyed?
- Haha, mennyi az idő? -pattannak ki szemei hirtelen és ül fel.
- Még csak 9:30 van miért?
- Na ne....  Ajajajajajajaaa aigo, Tae ki lesz borulva... -Tae?  Jaaa az kis Bangtan tag aki elrabolta a kis egyetlenem szívét ,hm mázlista. Lehet el kellene mondanom a keresztapámnak? Hm még át gondolom.
- Haza vigyelek törpilla? -mosolygok rá ,hát ha meg nyugszik egy kicsit.
- Meg köszönném Oppa.  -olyan 30p alatt el is készültünk ,mikor már indulásra készen voltunk megcsörrent a telefonom. Kereszt apa az.
- Nem a legjobbkor .
- Ott van Blair?
- Már a kocsiban ül, mivel viszem haza.
- Akkor ha vissza értél, szeretném ha el mondanád mit szettél ki belőle. -meg is szakította a vonalat ezzel. Félek, lehet el kellene mondanom Blairnek a dolgokat mit akar az apja, de lehet kiborulna ha meg tudja az igazságot . Ash Hanbin mibe mentél bele,  de már mindegy is hisz a legelejétől benne vagyok a keresztapám ügyeibe. De mindent a szerelemért nem, de?...
                                Otthon
Tae:
Hol van már aggódom. Serenaval se tudtam este beszélni mert Jimin elvitte vacsorázni ,szóval azt se tudom hol van Blair... Aigo, gondolat menetemben az ajtó csapódása zavar meg .
- Ki a fene csapkodja azt az.......
- Tae ,én.. -azt se hagyom hogy befejezze egyből ajkaira tapadva, derekát fogva húzom közelebb magamhoz.
- Khm... Hello -hirtelen kapom fejem a hang irányába ami , Blair mögül jön.
- Tae, ő Hanbin a keresztestvérem, nála voltam tegnap és...
- Sajnálom hogy "elraboltam " törpillat de miután megtudtam hogy itt van Szöulban, azonnal látni akartam, rá ne haragudj ezért inkább rám haragudj.
- Ohm.... Én nem haragszom senkire csak aggódtam Blair miatt, de most már tudom hogy jó kezekben volt. -villantok egy erőltetett mosolyt, nem szimpatikus a gyerek nagyon nem. Túl kedves ,és közvetlen ahoz képest  hogy nem is ismer. Hm, lehet ezeket csak be képzelem , de a megérzéseim sosem hazudnak . Na jó ez most úgy hangzott mintha nő lennék de na..
Körülbelül 30p volt nálunk Hanbinka, az nyálas szöveg úristen, de Blair imádta ami engem igen csak irritált .  De hála már nincs itt.
- Tae. - szólít meg félénken amit nem értek miért .
- Hm?
- Haragszol? -szinte már suttog, hozzám bújni sem mer, pedig tényleg nem haragszom.
- Kellene? - nézek ra mosolyogva mire csak egy meg könnyebült arcot látok , de még mindig nem bújik ide, és ez zavar. Nem szeretem mikor csak ülünk és nem érezhetem közelségét.
- Gyere már ide bambi. -nyúlok érte két kézzel , amiket egy ideig csak néz , bátortalanul, ami mosolyt csal az arcomra. Olyan kis édes .
- Bambi? - néz rám  kritikusan de még is mosolyog. Nocsak csak nem felbátorodott hirtelen? Szerintem ennek, lesznek következményei, de meg milyenek...